RAFFAI SAROLTA FÉNYLŐ CSÖNDBEN Mindent elmondunk volna már? Egymást kutatni szavunk nincsen, hang, hogy magához menekítsen - nézlek. Hallgat a szád, s a szám. Számolgatsz kurta éveket. Voltál barátom, ellenségem. Szivárványhíd támad az égen bámulni tündöklésedet - bámulni tündöklésemet szívben, szavakban, kézmelegben. A csoda-híd fent rezzenetlen - s a csönd itt egyre fényesebb
2007.02.25. 10:28 alfroyul
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://alfrojul.blog.hu/api/trackback/id/tr1006138577
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.