"Az ember olyan, mint a gyöngyhalász. Számtalanszor lemerül és keresi a gyöngyöt. De vajon hányszor találja meg? Hányszor merül hiába, hogy aztán üres kézzel jöjjön fel ismét? Fuldokolva, fogyó oxigénnel, reményvesztetten bukkan ismét a felszínre. Lemondana már, de nem képes rá. Valami vonzza őt a mélybe. Az igazgyöngy... Merül és merül, keres és kutat, folyton-folyvást..."
2007.01.06. 18:38 alfroyul
7 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://alfrojul.blog.hu/api/trackback/id/tr406138806
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Betele 2007.01.06. 18:40:22
Szia Ametsizt!
Kérlek ha tudsz segíts nekem egy kicsit! Szeretnék a blogba sorelválasztót berakni... de nem tudom hova is tegyem... És szeretnék a kommet helyére egy figurát... Tudod hogy ezt hogy lehetne kivitelezni?? Előre is köszi!
mozart 2007.01.06. 19:18:15
Addig jó amíg az ember képes keresni az igazgyönygyöket az életében. Ezt a keresést sosem szabad feladni, még ha fáradtak vagyunk és régóta nem találtunk semmit! Tele van az élet kis igazgyönygyökkel, csak ösze kell gyűjteni őket!
Szép estét!
Kétezerhét 2007.01.06. 19:25:05
Mozartnak nagyon igaza van. :-)
ametiszt 2007.01.06. 19:29:25
egyet gondolunk,mint oly sokszor kedves mozart :-)
szép estét Neked!
ölellek
Cila 2007.01.06. 19:32:57
szép estét kívánok!
ametiszt 2007.01.06. 19:46:44
Neked is drága Cila!
remélem jól telnek az év első napjai...én most nagyon jól érzem magam...
ölellek
Blue Ocean 2007.01.06. 20:21:03
Meseszép estét!:-)