Ma délelőtt elmentem sétálni a városba. Elég sok cumis korosztályt hoztak a Petőfi szoborhoz, hogy letegyenek egy szál virágot, vagy a kis zászlócskájukat. Ez volt a séta is egyben, és a gyerekek nagyon nagy áhítattal érkeztek, gondolom elő voltak készítva alaposan. Botond nevű…
2006.03.15. 18:00 alfroyul
Szólj hozzá!
2006.03.15. 17:41 alfroyul
Rossz az, aki más szemébe szívből sose nevet, És más előtt hazug, mert szívből csak egy álmot szeret. Igaz, hogy a szem a lélek tükre, És ez kihat az egész életünkre. A tested véd, de a lelked kitárúl, Hiába nevetsz, ha a szemed elárul. Lopsz, csalsz, hazudsz és mindent…
Szólj hozzá!
2006.03.15. 15:13 alfroyul
Vágyak Nézz a szemembe! Keress egy csillagot, Melyben a szerelmed Sugarát láthatod. Keresd meg a csillogást, Egy őszinte villanást. Szoríts két karod közé! Szorosan ölelj és szeress Az ölelésben csak Boldogságot keress. Egy őrjítő vágyakozást Mely bilincsként ölel át.…
Szólj hozzá!
2006.03.15. 13:12 alfroyul
"Az esőcseppel teli szürkületben, ballagok haza, Nem hallatszik más csupán, csak a távoli utca zaja. A csupasz faágakon a homályos lámpafényben, esőcseppek ragyogása vakít el éppen. S gondolatom máris egy virággal teli réten jár, mely tavasszal és titokkal ötvözve vár.…
Szólj hozzá!
2006.03.15. 13:10 alfroyul
Lámpa pislog az utca végén, Majd elönt mindent a sötétség. Nem látni semmit. Komor világ. Csönd van e tájon, szellő sem jár. Majd tűz tűnik fel, lángol az ég. Vértáncot járó égi tünemény. Új reményt hoz, bár felhő mén elé. Mégis fent ragyog, örökké él.
Szólj hozzá!
2006.03.15. 13:08 alfroyul
Úgy jöttem Úgy jöttem meg, mint aki sohasem lesz. Az éjszaka könnyű szárnyán Csendben megpihenek Kopott csizmámról letörlöm a port Önmagammal bátran szembenézek Úgy vagyok itt, mint akinek nyoma sincs. A nappalok nehéz ködjén Egyszer keresztülvágok S ha magamra lelek a törött…
Szólj hozzá!
2006.03.14. 11:39 alfroyul
tudom,hogy ez a kép nem a szomorúságot tükrözi...mégis...számomra valamit szimbolizál,ami miatt szomorú vagyok... A szomorúságról Ne hessegesd el a szomorúságot. Oktalanul jön; talán öregszel ilyen pillanatokban, talán megértettél valamit, elbúcsúzol a szomorúság…
2 komment
2006.03.14. 11:07 alfroyul
Olívia virtuális élete François François 26 éves volt, Párizsban élt és dolgozott, és valahogy úgy tűnt, egy cipőben járunk. Volt egy virtuális szerelme, Juliette, akárcsak nekem Victor. És bár a lány nem házasságban élt, a barátját nem akarta megcsalni.…
Szólj hozzá!
2006.03.14. 10:50 alfroyul
tavasztündér nem nagyon töri magát...2006.március 13...Balaton...
2 komment
