és még néhány gondolat,hogy egyszerű és érthető legyen majd a későbbiekben minden: Buddha mindenki számára érthetö, az életben kiválóan használható magyarázatokat ad arról, hogy mi a végsö valóság és mi az, ami feltételekhez kötött. Ezek megértésével tartós boldogságot tapasztalhatunk. A buddhizmus nem ismer dogmákat, söt bátorít, hogy tegyünk fel kérdéseket. A megértett információ a megfelelö meditációkon keresztül saját tapasztalattá válik, a kiegészítö módszerek pedig megszilárdítják az elért tudatszinteket. Buddha tanításainak célja, hogy teljesen kibontakoztassuk a test, a beszéd és a tudat bennünk rejlö lehetöségeit. Mi a karma? A karma buddhista szemszögböl nem sorsot vagy elrendeltetést jelent, hanem "tett"-ként vagy "ok-okozat"-ként fordítható. Egyszerüen megfogalmazva müködését: minden tett - legyen pozitív vagy negatív - benyomásokat hagy a tudatban. A tudat tartalma határozza meg, milyennek tapasztaljuk a világot. A negatív benyomások természetesen elkerülhetetlenül jövöbeli szenvedéshez vezetnek. Ha tehát megértjük, hogy gondolatainkkal, szavainkkal és cselekedeteinkkel mi ültetjük el, amit a jövöben tapasztalni fogunk, ott a kulcs a kezünkben ahoz, hogy változtassunk az életünkön. Mi a meditáció? A meditáció a már megértett információt tapasztalattá változtatja. Első szinten az a célja, hogy lenyugtassa és egyhelyben tartsa a tudatot. Teret hoz létre a tapasztaló és annak tapasztalatai között, a bölcs ember számára lehetövé téve, hogy az élet komédiáiban vállaljon szerepet, és távol tartsa magát a tragédiáktól. E védelmezö távolságot általában úgy alakítjuk ki, hogy a légzésünkre figyelünk, vagy egy buddhaformára öszpontosítunk. Ha képesek vagyunk ezt a tudatállapotot megtartani meditációnk "laboratóriumi körülményei" között, fokozatosan meg fogjuk valósítani a hétköznapokban is. Ez a fejlödésünk elsö lépése, mely a mély felismerés, valamint a komplikáltabb gyakorlatok alapja. A meditáció második szintjén nem formán meditálunk, hanem magára a tudat természetére tekintünk - ezért nevezik a mély felismerés gyakorlatának. Anélkül vagyunk tudatosak, hogy tudatosságunknak bármilyen tárgya lenne - így a felismerés és a megértés spontán módon bontakozik ki. Tehát összefoglalva elmondhatjuk, hogy a meditáció a tudat öszpontosítása valamire, majd az ezen alapuló és ebből kibontakozó tisztánlátás. Mit jelent a megszabadulás és a megvilágosodás? A megszabadulás annak a felismerését jelenti, hogy a test, a gondolatok és az érzések állandóan változnak, s ezért nem tudnak egy valóban létezö ént felépíteni. Így többé már érezzük magunkat áldozatnak, ami minden szenvedés forrását jelenti. A megvilágosodás a következö lépés. Itt a tudat tiszta fénye minden tapasztalást beragyog. Nincs többé elválasztás a tapasztaló, a tapasztalt dolog és a tapasztalás között. A tudat minden pillanatban élvezi kibontakozó tulajdonságait, önmagában szabad, minden spontán és eröfeszítés nélküli. A buddhizmus 2500 évvel ezelött jött létre Indiában, és kifejezésmódjában mindég, amikor új országba érkezett, alkalmazkodott az emberek igényéhez. Az indiaiak és a tibetiek nagyon különbözöek - ugyanígy a mi nyugati világunkban sem fejlödhetne semmi olyan, ami egzotikus vagy teljesen idegen számunkra. A tudat természetére mutató legmagasabb szintü tanítások olyanok mint a gyémánt: áttetszök, elpusztíthatatlanok és mindég olyan szinezetet öltenek magukra, amilyen társadalomba kerülnek. Ma a buddhizmus olyan formája jelenik meg, ami sokkal inkább megfelel a Nyugat képzett és független elméinek. Ez persze nem jelenti azt, hogy bármi újat kitalálnánk, vagy hozzáadnánk a tanításokhoz. Mivel 84 000 tanítás közül válogathatunk, erre nincs szükség.
