Reményik Sándor Másodvirágzás Virág! Virág az őszi gyümölcsfákon, Virág, virág, Gyümölcs reménye nélkül, Magtalan bűbáj, céltalan igézet, Hófehér tündöklés a tél elé, Virág, virág, Virág az őszi gyümölcsfákon, Magadért való, szép, szűzi szirom: Valamihez be nagyon hasonlítsz, Valamiért be nagyon szeretlek. Virág, virág téged kerestelek A tavasz mámorában, hasztalan, Gyümölcsöt ígért ottan minden ág, Magahitten és szemérmetlenül, Hasznot, hasznot, és hasznot mindörökké! A báj csak a haszon álarca volt. De én azért Barangoltam a tomboló tavaszban, Hogy szépet lássak és haszontalant. A szirmok bűvös álarcát letéptem S az álomlenge karcsúság mögött Egy hízott almát láttam gömbölyűn És tulipirosan. Virág, virág, Virág az őszi gyümölcsfákon: Te vagy az igazi. Mögötted nincsen kiábrándulás. Semmit sem ígérsz, és mindent megadsz. Az ígéretet megveszi a fagy, Az ígéretet elveri a jég, Az ígéretet aszály perzseli. Te mindent adva, és semmit ígérve, Ragyogva hullsz a tél örök ölébe, Céltalan szépség, lenge-karcsú álom. Virág, virág, Ritka virág az őszi gyümölcsfákon. ezek a szelíd gesztenyék évről évre kinyílnak októberben és csak a fagyok érkeztével hullik le a viráguk... minden évben megcsodálom őket,és várom a tavaszt az őszben...valahogy olyan boldogságos érzés...