Ametiszt drága, én megint itt kalapot emelek előtted! Nagyon vagány dolog, ha egy anya a fia barátaival jár meccset nézni! Tudod, ez számomra csodálatraméltóság tekintetében egy kategória a raftinggal, hastánccal, Velencével, meg a sok egyéb szuper dolgoddal. Gyönyörű napot kívánok! (Örülök, hogy felszabadultak a szombatjaid, már biztosan nagyon fáradt vagy, jól jön a pihenés.)

jó reggelt drága Tyúkanyó! tudod,úgy neveltem a gyerekem,hogy szem előtt legyen...nem volt baj,ha jöttek a barátok,nem mondom,hogy sosem zavart,de láttam,kikkel barátkozik,és itthon voltak,láttam mit csinálnak...mit gondolnak....ezek a fiúk már óvodás koruk óta barátok,elmaradhatatlanok...engem is barátjuknak éreznek,persze a pótanyai tiszteletet megadva...sokat beszélgetek velük,minden kínjukat velem osztják meg,és nagyjából hallgatnak rám...valahogy teljesen természetes,hogy velük megyek egy ilyen sörözős meccsre...legalább a döntőre...ráadásul szeretem a jó focit...valaha...fénykoromban rengeteg meccsen ott voltam,mert így hozta a sors...szóval,jól éreztem magam... a refting az csak kipróbálásszinten volt,jó volt,elég volt...a hastánc az életelemem,mert zene és tánc...Velence? az Vlence...hűűű,de tudnék ott élni... ölellek drága Tyúkanyó,és remélem,meggyógyultatok egészen!

Csodálatos egyéniség vagy, majd egyszer szeretnék én is valami hasonló lenni... Jó éjt! Gondolom most is meccset néztél (kivételesen én is).

meccset néztem,és teljesen beleéltem magam...jóóó volt! a legjobb úton haladsz,drága Tyúkanyó!