Álom és Valóság Szótlanul állok az éj ki nem mondott titka előtt mely a vágy szaván hívogat s arcomra – mint most születő délibáb- nagy betűkkel álmokat írogat. -Egy hang mely kedvesen átkarol s egy szó mely távol – belőled a láthatatlanról szól, most itt van. S fáradt arcomra féltett mosolyod drága vonalat rajzol. Arcok, szavak, szemek, féltett, gyűlölt, szótlan ígéretek s egy izzani vélt elmaszatolt szerelem... -Te vagy, Álom és Valóság? s ha igen felelj! -Ébren álmodom, vagy álmodva ébredek?
2006.02.26. 19:43 alfroyul
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://alfrojul.blog.hu/api/trackback/id/tr526141231
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.