a múlt hétvégi tavaszon felbuzdulva ma délután szerettem volna megint kimenni a Dunához,és a mellette lévő erdőbe...háááát...ez most meghiúsult,sár van és latyak... helyette elhozom az erdő imáját,mert szép...és itt a mi erdőnkben ki van írva... AZ ERDŐ FOHÁSZA VÁNDOR Ki elhaladsz mellettem ne emelj rám kezet. ÉN VAGYOK tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon. Én vagyok tornácod barátságos fedele, melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől, és gyümölcsöm oltja szomjadat. Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja, én vagyok az ágy, amelyben fekszel, a deszka, amelyből csónakodat építed. Én vagyok a házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele. VÁNDOR, ki elmégy mellettem, Hallgasd a kérésem: NE BÁNTS!
